- Sutton, elég lesz. - nézett rám felelősségteljesen. Egy részeges mosollyal vállat vontam, és gyorsan átverekedtem magamat a zsúfolt tömeg között, egyenesen a bárszékek közé. A könyökömmel támasztottam a pultot, és egy bájos mosolyt küldve a pultos felé, leadtam a rendelésemet. Hátrafordultam, és a szemeimmel keresni kezdtem Samet, de nem láttam. A bárfiú lerakta elém a poharat, de amikor fizetni akartam, egy másik kéz már letette a pultra az ital árát.
- Köszönöm. - mondta rekedtes hangon a fiú, ezzel jelezve hogy nem kéri a visszajárót. Lassan megemeltem a tekintetemet az előttem tornyosuló alakra. Ajkait féloldalas mosolyra húzta, szemei lustán mértek végig. Tekintetemet lejjebb emeltem, és végignéztem rajta. Izmos lábain feszült a fekete farmer, amihez egy egyszerű fehér pólót húzott. Kaján, féloldalas vigyorra húzva a számat elfogadtam az italt. A srác a hajába túrt, majd megtámaszkodott velem szemben a bárpultnál.- Harry. - suttogta közel hajolva hozzám, de még mindig tartva a szemkontaktust. Belekortyoltam a rendelt italba, majd megnyalva az ajkaimat, szintén odahajoltam Harryhez, és finoman meghúzva egy tincsét szólaltam meg.
- Sutton. - mondtam artikulálatlanul.
Harry hatalmas kezeivel megragadta a derekamat, de mielőtt ellenkezhettem volna, az alkohol megállított ebben. Az ajkaimba harapva dőltem rá a mellkasára.
- Gyere velem! - suttogta a fülembe. Forró lehelete, és a bennem lévő alkohol automatikusan válaszra késztette a számat.
- Megyek. - mondtam halkan.
A hely zsivaja egyre jobban tompult. Harry egy félreeső helyiségbe vezetett. Botladozva értem be a szobába, Harry éppen a zárat fordította el. A falnak támaszkodtam, egy röpke gondolat azt sugallta, nem kéne ezt csinálnom, de Harry rám nézett, onnantól pedig a teste elterelte a figyelmemet... Mindenről.
